Tantestületi kirándulás Szécsénybe
Nemcsak a diákok, mi tanárok is kemény munkával, sok erőfeszítéssel zártuk a tanévet, nem titok. Az igazgatóság ajándéka egy közös tantestületi kirándulás volt Szécsénybe, a fejedelmi, Nógrád megyei városkába, hogy pontot tegyünk a szorgalmi időszakunk végére.
Kora reggel autóbusszal indultunk Tahiból Szécsénybe, és már az utazás első perceiben érezhető volt, hogy ez a nap nemcsak a látnivalókról, hanem az együtt töltött idő öröméről is szól. A buszon beszélgetések, sok nevetés és jókedv kísérte az utazást – szinte olyan hangulat alakult ki, mint egy régi, gondtalan osztálykiránduláson.
A kirándulás azonban sokkal többet adott, mint kulturális élményeket. A tanév mindennapjai során gyakran csak a munkával kapcsolatos feladatokra jut idő, ezért különösen fontosak az ilyen alkalmak. A közösen átélt élmények erősítik az egymás iránti bizalmat, javítják az együttműködést, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a tantestület valódi közösségként működjön. A jó csapat nemcsak a munkában eredményesebb, hanem a nehéz helyzetekben is könnyebben támaszkodik egymásra. Az ilyen programok ezért nem csupán kikapcsolódást jelentenek, hanem a közösségépítés fontos eszközei is.
Első sétánk a Kaláris viselettárba vezetett, mely egy párját ritkító kiállítás Magyarországon, ugyanis életnagyságú babákon mutatja be Kárpát-medence különböző tájegységeinek népviseleteit. A kiállítóterem 2022.04.24-én, a Népviselet Napján nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Látogatóink a kiállítás megtekintése során visszaröppennek a múltba, egy képzeletbeli körutat tehetnek meg a Kárpát-medencében: a Dunántúlról indulva a Balatont megkerülve, a Felvidéket, Palócföldet átszelve, Matyóföldet és a Hortobágyot is érintve Erdélybe érkeztek, majd Székelyföldön keresztül továbbhaladva egészen a gyimesi hágóig, sőt még azon túl, Moldváig is eljutnak a népviseleti körút alkalmával. Útjuk során csaknem 40 életnagyságú, népviseletbe öltöztetett babán csodálhatják meg az érintett tájegységek szebbnél szebb népviseleteit, valamint a vitrinekben elhelyezett egyéb kiegészítők megtekintésével elmerenghetnek a múlt csodáin.
A Forgách-Lipthay kastély Szécsény egyik legjelentősebb műemléke, amely a város történelmi központjában található. Az épület ma a Kubinyi Ferenc Múzeum otthona, ahol a látogatók megismerhetik a térség gazdag történelmét és néprajzi értékeit.
A kastély eredete a 18. század elejére nyúlik vissza. A korábbi végvár helyén a Forgách család építtette fel késő barokk stílusú rezidenciáját. Az U alakú, egyemeletes épület elegáns homlokzatával és árkádos udvarával ma is hűen őrzi a kor építészeti jegyeit. Az évszázadok során többször átalakították és felújították, de történelmi hangulatát mindvégig megőrizte. A kastély történelmi jelentőségét az is növeli, hogy Szécsény fontos szerepet játszott a magyar történelemben. A városban tartotta II. Rákóczi Ferenc 1705-ben a híres Szécsényi országgyűlés, amely a Rákóczi-szabadságharc egyik meghatározó eseménye volt. Bár az országgyűlés nem a mai kastély épületében zajlott, a kastély kiállításai ezt a korszakot is bemutatják.
A múzeumban két izgalmas időszaki kiállítást is megnézhettünk: az egyik Erdős Kamill (1924-1962) ciganológus, etnográfus Istennel talállak, testvérem című, vándorkiállítását mely áttekintést nyújtott a hazai és a Kárpát-medencei cigányság származásáról, földrajzi megkötöttségektől, a nyelvtől, és a különböző személyektől függetlenül számol be a cigányság életéről, művészetéről, foglalkozásaikról, nyelvükről és szokásaikról.
Az Örökkék egy magyar tervezőmárka kiállítása, amely a hagyományos kékfestő anyagok megmunkálása, a hagyomány folytatása mellett a modern textilipari termékek gyártását is célul tűzte ki. A márkát Széki Gabriella és Farkas-Széki Judit alapította, elképzelésük az volt, hogy a Magyarországon több száz éve jelenlévő kékfestő ipart a 21.századi viseletekben is éltessék tovább.
Amikor kellően kitikkadtunk, edukálódtunk, egy fantasztikus bőségtálas ebéden vehettünk részt kis kollektívánkkal egy helyi vendéglőben, ahol a mi asztaluknál az abszolút sláger fogás a nógrádi szalonnás zöldbab volt. Ebéd után tettünk egy nagy sétát még a kastély árnyas parkjában, majd a hazaúton a buszban kiderült, itt mindenki nagyon sok népdalt tud és szeret énekelni, egyszerűbbeket, cifrábbakat, teljes hangerőből és nagyon lelkesen.
Köszönjük ezt a csodás és feltöltő élményt a vezetőségnek!
Garam-Nagy Kata pedagógus
